RenLaci

Sziasztok!

Nos, a Dacia, mint jó pár korombelinek így nekem is egy gyerekkori szerelem.

A családban az első egy vajszínű 1300-as volt a '80-as évek elejétől körül-belül 10 éven át. Ezt szerettem mind közül a legjobban. Végül sokéves szolgálat után kissé továbbfejlesztett formában, átalakított kasztnival, kékmetál színben került el tőlünk. Egy ideig még "családban maradt", aztán onnan elkerülve az új tulajdonos rövid idő elteltével elszállt vele az útról és egy fára tekeredett! TK :( Ez volt az autó földi pályafutásának a vége. Én törve már nem láttam, jobb is! A következő darab egy fehér TX-es kombi volt, őszintén szólva nem nőtt hozzám ez az autó, nem tudom miért... Nem úgy, mint a rákövetkező darab, egy sötétkék TLX. Ez volt maga a luxus, a sötétkék kárpitos ajtókkal, fordulatszámmérős műszercsoporttal, erősebb motorral, ötsebességes váltóval. Ez az autó viszonylag hamar elkerült tőlünk. Ezzel véget is ért a Dacia-s korszak.

Aztán felnőve saját autónak szerettem volna egyet. Vagy egy TLX-et, ami tuningolható, vagy egy régi 1300-ast eredeti formában. Az utóbbi jött létre, így második gazdája lettem egy 1974-es szinte eredeti 1300-asnak. Ugyan az idő és a megtett több, mint 160.000 km meglátszik rajta, de reményeim szerint egy napon újra régi fényében fog tündökölni - ahogy itthon elnevezték - az Öreglány. :) A régi és a renlaci2@freemail.hu címen továbbra is megtalálható vagyok.

<<< vissza